Tudod-e, milyen vastag az eozin? Gyere, megmutatom!

2021. június 28. - 13Zsuzsanna

Megmondom őszintén, fogalmam sem volt róla, hogy milyen vastag az eozin. Nem is nagyon gondolkodtam rajta, elvonta a figyelmemet a figuragyűjteményem gyarapítása, évekig nem foglalkoztatott az eozin. Néha-néha betértem a márkaboltba, megnézegettem a polcokon levő figurákat és tárgyakat, de akkor nem gyakoroltak rám semmilyen hatást.

A nagy áttörést 2017-ben Pécsett tett pár napos kirándulás hozta el, megnézhettem többek között a Zsolnay Kulturális Negyedben álló Sikorski-házban megtalálható Gyugyi-gyűjtemény – A Zsolnay Aranykora kiállítást.

1. kép: Apáti Abt Sándor váza, Zsolnay kiállítás. Saját fotó

Ott lettem rajongója az eozinnak, - valószínűleg életem során nem fogok hasonló korú és stílusú tárgyat birtokolni, – elkezdtem keresni a pénztárcámnak és izlésemnek megfelelő eozinmázas tárgyakat. Az egyik bolhapiacozás során a földre terített pokrócon pillantottam meg azt a piros csillogást, amire vágytam. Mint kiderült, egy kraklémázas (repesztett) pajzspecsétes vázát találtam (valószínűleg Fekete János terve). Rajtam kívül senkinek sem kellett, mert törött volt, és mint tudjuk, a gyűjtők nem vesznek törött holmit. Az eladó is csalódottan fitymálta saját portékáját, én pedig alku nélkül elfogadtam az ezerötszáz forintos eladási árat. Ez ez első törött eozin tárgyam története.

2. kép: Kraklémázas (repesztett) eozin váza, valószínűleg Fekete János terve. Saját fotó, saját tárgy

Azóta persze rákattantam a dologra, és már van pár darab, köztük hibátlanok is, de be kell valljam, én szeretem sérült a tárgyakat, mert a hibák szerintem kiemelik a tökéletességüket.

Hazaérve a váza letisztítása során csodálkoztam rá az eozin mázra, hiszen itt nézhettem meg életemben először az anyagokat és a rétegeloszlásokat; valahol tudat alatt mindig azt hittem, hogy az eozin réteg vastag.

Emiatt gondoltam arra, hogy egy hosszabb írásban összegyűjtöm a tapasztalataimat a témával kapcsolatban.

Az eozin jelentése:

A következőkben tekintsünk át három eozinra használt definíciót. Mind a három leírás hordoz eltérő iformációkat. Számomra leginkább Katona Imre eozin magyarázata a legérdekesebb és a leginformatívabb, itt a felsorolásban az az ötödik hivatkozásszámú.

Az eozin szó Éos (ejtsd: éosz), a hajnal istennőjének nevéből ered. Eredetileg csak a vörös színű mázat hívták eozinnak, később ez a szó "ráragadt" a többire. Ma leggyakrabban zöldes színű eozint látunk a boltokban. Létezik kék, lila, aranyszínű is. A máz összetétele titkos, csak annyit lehet tudni, hogy kétféle anyagot tartalmaz: (nemes)fémek keverékét (rezet és ezüstöt biztosan), és valamilyen hordozó anyagot. (1)

Eozin: (Kereskedelmi elnevezés). Az edény felületére felvitt fémoldatok (fémgyanta, szappan), melyek a redukáló égetés után fémfényű, irizáló felületet adnak. A redukciós máz egy fajtájának elnevezése. (2)

Eozin: Egy hasonló nevű ruhafestékről nyerte a nevét. E festék por alakban zöldes-fémes színű, oldott állapotban azonban pirossá alakul át, ugyanúgy, mint a lüszterpép, ha nem ón-, hanem ólmos mázra visszük fel, és a hagyományosnál erősebben (kétszer) égetjük redukciós tűzön. A Zsolnayak a többféle lüsztert nevezték eozinnak, az ezzel való díszítést pedig eozinfestésnek. (5)

A szakirodalomban néhol előfordul az eosin írásmód, jelen írásomban az eozin formát használom.

3. Kép: Maróti (Rintel) Géza és Sikorsi Tádé: Kacsás kút, Zsolnay kiállítás. Saját fotó

Az eozin rövid története:

Az 1899-es év a kerámiaművészet területén nagy meglepetést hozott; a francia művészeti hegemónia helyébe a dán lépett.

A dánok alkalmazták először a jégvirágszerű alakzatot létrehozó titánsókat a mázban. Ez a technikai újítás forradalmasította a századvégi kerámiát; a Zsolnay gyár készítményein csak később, Zsolnay Miklós korszakában (1900-1922) jelent meg.

1890 körül Európa összes kerámikusait a dán újítások mellett új kerámiai anyagok és új mázak keresése izgatta. (2)

A fémes fényű lüszermázas majolika a középkor keleti művészetében volt használatos, mór, majd a spanyol közvetítéssel Itáliába is elterjedt. A gubbói rubinvörös lüsztermázas díszedények hallatlan népszerűségnek örvendtek. A technika alkalmazása azonban az idők folyamán feledésbe merült. (3)

Folyatott, redukciós tűzben égetett mázakkal Zsolnay is kísérletezett Wartha Vince műegyetemi tanárral, a kiváló kerámiagyűjtővel, íróval, a magyar anyagtechnológiai kutatás világhírű mesterével együtt. Kísérleteiket siker koronázta és Wartha Vincének 1892-ben sikerült előállítania a legszebb piros redukciós mázat. Zsolnayval együtt a görög hajnalpír szóról (eos) eozinnak nevezték el. (2).

Zsolnay Vilmos kezdetben azonban még az evosin kifejezést használta. (3)

Wartha az eozinkészítés titkát átadta Zsolnaynak, s a következő években Zsolnay tovább fejlesztette az eljárást, váltakozó színhatásban alkalmazta.

A kezdeti eozin még nem fémfényű. Formái a legnemesebb kínai modorú váza és tálformák és magyaros jellegyű apró kulacsok. A fémes csillogás csak helyenként jelenik meg.

Az eozinos edények színe piros.

1892-ben az eozint maratott apró díszítéssel láttal el.

1894-ben megjelent a sárgás és az először türkizes zöld eozin színárnyalat.

1895-től kezdve az eozinos minták sok változata között egyre gyakoribb a nagyobb mintás, perzsa, renaissance (reneszánsz), néha magyaros modorú díszítmény.

1896-ban a Zsolnay alkotások az eozinos minták pazar változatait mutatják. A Milleneum alkalmával bemutatott gazdag edénysorozatban a gyár csaknem teljes mintakincse látható: az apróvirágos, piros eozinos díszedények, a domborműves, alakos ábrázolásokkal díszített vázák, tálak, dobozok, a perzsa, japán modorú minták, a naturalisztikus virágdíszítmények. A Zsolnay műalkotások a kül- és belföldi kiállításokon diadalmenetben vonultak végig.

Az 1897. év újdonsága a kék, a zöld-sárga márványozott eozin és híres festőművészünknek, Pippl-Rónai Józsefnek mintái voltak. A fáradhatatlan, öreg Zsolnay (Vilmos) a kék labradokövet utánzó márványos eozinmázzal kísérletezett, amelyet 1899-ben sikerült előállítania.

A művészek 1899-ben az amerikai Tiffany tompa ragyogású üvegeinek modorában terveztek. Nikelszky Géza perzsa hatás alatt, 1900-ban pedig az angol Walter Crane hatása alatt dolgozott.

1900 után jelent meg a szecesszió térhódításaként, mint a díszedények anyaga, a finomított kőcserép (grés), amelyet Apáti Abt Sándor, Mack Lajos, Nikelszky Géza, Darilek H. Henrik és Sikorszky Tádé, a szecessziós stílus művészi képviselői alkalmaztak a Zsolnay gyárban.

1900. március 23-án meghalt Zsolnay Vilmos. (2)

4. kép. Gyugyi-gyűjtemény – A Zsolnay Aranykora kiállítás. Saját fotó

Az eozin máztechnológia:

Az eozin máz jellemzően zöld színű, ám létezik lila, kék és arany árnyalatban is.

Érdekessége, hogy a színt nem festék okozza, hanem a fénytörés.

Ma ezekre a bevonatokra azt is mondhatnánk, hogy igazi nanobevonatok, mert vastagságuk a látható fény hullámhossz tartományával összevethető, ami a kölcsönhatás eredményeképp irizáló hatást is létrehoz.

A fémlüszteres máztechnika lényege szerint, az előzőleg kiégetett, fényes vagy savval fénytelenített alapmáz felületét agyagos,vasoxidos péppel vonják be. A titkos összetételű, sötét massza, ami kétféle agyagot tartalmaz: színes- és nemesfémek keverékét, valamint annak vivőanyagát. Ez a pép tartalmaz egyéb nehézfémeket is. Az így befestett tárgyakat kiszárítják, zárt égetőtokba (muffolába) helyezve erősen redukáló kemenceatmoszférában égetik. A képződő fémgőzök megtapadnak a máz felületén, ahol ragyogó fémes, színes réteget képeznek, amely láthatóvá válik, ha a kihült cserépről lemossák a kissé összesült festékpasztát. Így válik láthatóvá a jellegzetes eozin máz. Nagyon nehezen reprodukálható, bonyolult, kényes eljárás.

A végén tehát az eozint létrehozó anyag nincs rajta a kész kerámián. A kerámián csak egy különleges fizikai hatás miatt létrejött nagyon vékony színréteg van (úgynevezett fizikai-szín). Ez a színes szappanbuborékhoz vagy olajfolthoz hasonló jelenség.

A réteg vastagsága, mint már említettük, a fény hullámhosszával vethető össze, úgynevezett vékony réteg bevonat. Ez kísértetiesen hasonlít a ma már sokfelé alkalmazott fémgőzöléses eljáráshoz, ahol különböző tárgyak (üveg, műanyag stb.) felületére visznek fel nanométer vagy vastagabb rétegű fémet (tükrök, reflexiós üvegek, stb.) azzal a különbséggel, hogy míg azok a hideg tárgyfelületén kondenzálnak, addig a mi esetünkben ezek a fémgőzök, mint egy igazi kerámiai dekor beleégnek a felületbe, miáltal mechanikailag sokkal tartósabb bevonatot képeznek. Sorolhatnánk akár ezeket a valóban gyönyörű termékeket a cermet-ek nagy családjába is (cer: ceramic, met: metall komposit). Ma ez már csúcstechnikának számít.

Noha úgy tudni, hogy tulajdonképpen fémfüggetlen a kialakuló szín, mert a fényinterferencia (részecskeeloszlás ill. rétegvastagság) alakítja a színt (fizikai szín), de azért az sem közömbös, hogy a különböző redukciós fém- ill. fémoxid nanobevonatok milyen fémrács ill. egyéb rácsszerkezeti paraméterekkel rendelkeznek. A nanométernyi vastagságban megjelenő különböző rácsállandók a redukciós állapot függvényében eredményezik a különböző színeffektusokat.

Az eozin máz végső megjelenését azért az alatta levő kerámiai máz tulajdonságai is meghatározzák. Az eozin egy exkluzív megjelenést kölcsönöz.

A rakuzással, eozinos mázzal készült termékek nem étkezési célúak. Mérgező fémtartalmuk kioldódhat, ezért jobbára csak szemet gyönyörködtető díszművek, esztétikai kerámiák készülnek belőlük. (4)

5. kép: Váza, Niemeyer Vilmos, Zsolnay kiállítás, saját fotó

Eozin gyártástechnológia képekben:

Az eozin technikával készülő dísztárgyak alapanyagát és mázát ma is a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában állítják elő.

- Agyag, homok és üveg örleményből állítják össze az öntőmasszát, amelyet gipszformákba öntenek, így készül az ún. nyersáru.

- A nyersárut magas hőfokon égetik ki, majd fehér vagy türkiz alapmázzal vonják be attól függően, miként fogják díszíteni. Az alapmázat valamivel alacsonyabb hőfokon égetik az edények felületére.

- A fehér mázas kerámiákból készül a vörös vagy több színnel festett eosin, a türkiz alapmázasakra kék vagy zöld árnyalatok kerülnek.

- Az alapmázra viszik fel a különböző fémeket tartalmazó festékeket, amelyek a régi receptek alapján kizárólag a gyárban készülnek. A festékeket alacsony tűzön égetik erős redukciós atmosztférában. Az égetés során a festékekből kiredukálódó fémek beleépülnek a meglágyuló alapmázba. A fémtartalmú festékek felviteléhez ballaszt anyagot használnak, amelyet az égetés után lemosnak a felületről és előtűnnek a felhasznált fémekre jellemző szines reflexiók. (6)

6. Kép: Az eozin gyártástechnológiája, Pécs, Zsolnay kiállítás. Saját fotó

Az eozin rétegvastagsága képekben:

Most pedig lássuk azt az igazi nanobevonatot!

Mint az eozin máztechnológia részben már megismertük, a színt nem a festék okozza, hanem a fénytörés.

A kerámián csak egy különleges fizikai hatás miatt létrejött nagyon vékony színréteg van, az úgynevezett fizikai-szín, ami a színes szappanbuborékhoz vagy olajfolthoz hasonló jelenség.

A képeket Vertex312 UC optikai mérőgépen készítettük a bejegyzés elején bemutatott sérült repesztett mázas váza törési felületéről százhétszeres nagyításban. A 7. és 8. képet a mérés során készítettük, a képeken a váza elhelyezése látható a mérőgépben.

Célunk csupán az eozin rétegvastagság megmérése volt, semmilyen más paramétert nem vizsgáltunk!

7. Kép: Vertex312 UC optikai mérőgép az eozin vázával. Saját fotó

8. Kép: Vertex312 UC optikai mérőgép az eozin vázával. Saját fotó

A 9. képen láthatjuk a mérőgép által készített mérési eredményt, a mérést százhétszeres nagyítás során végeztük el.

Ezen a tárgyon a kiválasztott mérési felületen az eozinréteg vastagságát az x távolság adja meg, ami 0,0813 µ (mikron).

Egy kis segítség, hogy el tudjuk ezt a mérési eredményt képzelni: a pókfonal vastagsága 0.001 mm (1.0 mikron) körüli.

A 9. képen a világosabb, porózus felületű anyag a porcelánfajansz anyaga, a sötét, vékony réteg maga az eozin réteg.

A képeken is látható, hogy az eozin réteg vastagsága a felületen nem egyöntetű, tehát a vékonyabb és vastagabb rétegek változatosan fordulnak elő. Ez függ a felület kialakításától, valamint a formától is.

9. Kép: A rétegvastagság mérési eredménye. Saját fotó

A 10. és 11. képket huszonhétszeres nagyításban készítettük. Mind a két képen jól látszik, hogy a repeszett felületen is eloszlik az eozin máz, tehát a repesztett textúra nem teljes eozin tartalmú.